minimal | v0.01a

2009. augusztus 2., vasárnap

Kidurrant a buborék

Talán még fel sem ébredtünk egészen, talán el sem hisszük, hogy ez itt történt, velünk, a szemünk láttára.
A város, amelyet a környék és néha tréfából Európa meleg fővárosaként is említenek, arra ébredt, hogy egy meleg önsegélyező csoport két tagját agyonlőtte, tizenöt társukat pedig megsebesítette éjjel egy ámokfutó. Fekete ruhában és maszkban.

Gyerekek találkozó helyéről van szó. Gyerekekéről, akik eddig csak egymással merték megosztani titkaikat. Titkaikat, amelyek még egy 61 esztendős modern demokráciában is inkább titkok maradnak. Egy demokráciában, ahol Meleg Méltóság HÓnapját rendeznek minden esztendőben. Hónapot, amelynek záróeseményére idén 30.000 ember ment el. Harmincezren, a legkisebb hangos szó, atrocitás nélkül.

Épp a napokban gondoltam végig, milyen törékeny a mi kis rendszerünk: kelünk, fekszünk nap mint nap, szaladunk vágyaink, álmaink után. Részei vagyunk a legújabb kori ember által létrehozott intézményeknek, a rendszernek. Megnézte-e valaha is bárki, hogy milyen lábakon áll ez a mi híres-neves rendszerünk? Mikor cseréltek benne utoljára olajat? És vajon mióta forr a hűtővíz...?

Ezt a várost amelyben tegnap valaki meggyilkolta a 16 éves Lizi Trobisi-t és a 26 éves Nir Katz-ot a toleranciája, színpompás változatossága, befogadó légköre, a lehetőségek tárháza miatt a fiatalok "buboréknak" hívták.
Persze megtépázták sokszor fanatikusok, akik néha önmaguk elpusztítása árán is halálba rántottak másokat, valamiféle szent ügy vagy háború eszményéért. Sőt: nem is olyan rég volt, hogy egy miniszterelnök is erőszakos halált halt az ügyért, amit képviselt.
A buborék azonban mégis most lett semmivé, amikor emberek brutális elpusztításának egyáltalán nem a politikához, hanem valami egészen máshoz volt köze.
*
"Nem volt hová futni..."

Gil Or, a 16 éves kis szemtanú, akinek két társát megölte a fekete ruhás ámokfutó lövöldöző:

"Rettegek, ha arra gondolok, valamelyik barátom szülei így tudják meg...
Este háromnegyed tizenegy körül jött be a fekete ruhás pasi, fekete maszkban. Először azt hittem, valami vicc az egész, de azonnal lőni kezdett. A srácok a heverő és az asztalok alá bújtak, senki sem kiabált vagy sikított. Én is egy asztal alá kerültem valakivel. Ez egy nagyon kicsi hely, egy apró terasszal... ha egyszer már bent vagy, nincs hová futni.
Hetente egyszer jövünk itt össze, az egészet 14-21 éves fiataloknak találták ki, tizenéveseknek. Beszélgetünk, zenét hallgatunk, ennyi. Szeretem a helyet, de nem tudom, megyek-e még valamikor. Szeretnék, de ezt még korai lenne mondani."

Gil is megsebesült a támadásban. Térd- és mellkasi sérülésekkel kórházban ápolják.

1 megjegyzés: