minimal | v0.01a

2009. május 18., hétfő

Repkedő szilánkok

Autóbuszt vezetni tudni kell. Leginkább annak a szakszemélyzetnek, aki nap mint nap vezeti is ezeket a járműveket, esetleg netán még jövedelemhez is jut ebbéli tevékenységével. Ezt csak azért szögezem le így az elején, mert a mai példa - bár nem mutatja rögtön a szöges ellentétét a fentieknek - szomorúsággal tölt el, már csak a nap mint nap buszozó utasok nevében is.
Történt ugyanis, hogy ma reggel 8 óra 50 perckor, miközben békésen olvastam a percekkel korábban megkezdett könyvemet, az egyik megállóban állva hirtelen csattanással kirobbant a testemet szállító autóbusz hátsó szélvédője. 
Nagyot szólt.
Ebben az országban történelmi okok miatt igen nagy jelentősége van egy kisebb csattanásnak is az autóbuszon, amíg ki nem derül, hogy legalábbis mi magunk még élünk és örömmel megállapítjuk, hogy a környezet sem szállt el nagyon messzire a csattanó hang mintegy mellékhatásaként. 
Eképp a hátsó üléssoron utazó ingázó sortársaim is megkönnyebbülve de kisebb sokkhatás alatt szedegették le magukról a rétegesen ragasztott (gyakran magyar gyártmányú) üvegtábla szerencsére nem éles szilánkjait.
Tekintetem továbbhaladt és a pokhálósra repedt ablakon egy kéttenyérnyi lyukon át tisztán láttam a 433-ast, amelynek visszapillantó tükrét nagy buzgalommal igazgatta vissza helyére a sofőr.
Még méricskélte kicsit a szemével, hogyan is kellett volna kikerülnie az előtte álló járművet, kifejezetten mosolygott.
Utasai nem annyira - 70 kilométer állott még előttük.
Váltott pár szót a mi sofőrünkkel, majd útjára indult, miközben mi már valamennyien a megállóban álldogáltunk leszállítva, zavartan és megkönnyebbülve, bosszúsan és türelmetlenül.
Aztán tovább nem volt időm szemlélődni, mert a 301-es expressz is befutott, elmentem azzal, tekintve, hogy annak még épek voltak az ablakai és a sofőr is egész bizalomgerjesztőnek látszott.

*  *  *

Kivonat egy közlekedési vállalat szakmai anyagából:
A tömegközlekedési járművek vezetői által okozott balesetek szinte mindig a felszíni tömegközlekedési járművekkel következnek be.  (...) 
A tömegközlekedési járművek vezetői által okozott baleseteket a jármű típusára vetítve megállapíthatjuk, hogy a balesetek legnagyobb része autóbusszal történt. Ez abból a körülményből adódik, hogy a tömegközlekedési szolgáltatás túlnyomó része autóbusszal bonyolódik le. 
Az úgynevezett saját hibás balesetek legfőbb okai a figyelmetlen vezetés, a szabálytalan kanyarodás, a szabálytalan sávváltás, a helytelen követési távolság tartása, illetve az elsőbbség meg nem adása. A balesetek kimenetelét vizsgálva megállapítható, hogy a tömegközlekedési járművek vezetői által okozott balesetek nagy többsége anyagi káros, a személyi sérüléssel járó balesetek aránya csak 6%. Ezzel szemben a közlekedés más résztvevői által okozott balesetek között a személyi sérüléssel járó balesetek aránya jóval magasabb, 26%.

Idézet egy autóbusz vezetői képzés tananyagából:
(...) a képzés során ismertetni kell azokat a tudnivalókat, melyek kimondottan a közúti közlekedési szolgáltató buszvezető tevékenységéhez kapcsolódnak, ezek között kiemelten a biztonságos és biztonságérzetet keltő vezetéstechnika alapelemeit (követési távolság, a sebesség megválasztása, a sávváltás, fékezés, kanyarodás, egyéb manőverezés, tekintettel az álló utasokra is)
(...)
A jelölttel szemben támasztott követelmények:
- kanyarodások szűk utcában jobbra és balra,
- manőverezések szűk helyen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése